Érzelemmentesen?

Korábbi bejegyzésünkben amellett érveltünk, hogy egy állásinterjú helyzetből sem érdemes száműzni az érzelmeket. Nyilvánvalóan nem mindegy azonban, milyen érzelmeket és hogyan mutatunk.

Az ebben a szituációban megjelenő érzelmek első nagy csoportja az interjúhelyzettel kapcsolatos érzelmek területe. Egy ilyen alkalom, bevallva nem bevallva, szinte mindenki számára nehéz és nem mindennapi helyzet: mindenképpen jelent egyfajta megmérettetést, amely jobb esetben a teljesítményt fokozó, koncentrált készenléti állapotot, rosszabb esetben több-kevesebb szorongást vált ki.

A nagyon nyilvánvaló szorongás akkor sem kelt igazán jó benyomást, ha egyébként minden rendszeresen interjúztató pontosan tudja, milyen természetes is ez. Ugyanezt a gondolatot viszont az állásra jelentkező is használhatja, mégpedig pontosan a szorongása csökkentésre: ha előre tisztázzuk magunkkal, hogy ez egy természetes módon feszültségkeltő helyzet és valószínűleg mindenki többé-kevésbé hasonló szorongást él át, máris kicsit könnyedebben tudunk viselkedni. Egy érzelem kimutatásának, észrevehetőségének befolyásolása mindig úgy a leghitelesebb, ha ténylegesen csökkenteni tudjuk az átélt érzelem amplitúdóját., Ugyanis ha erőteljes marad az érzelem, akkor sokkal nehezebb az érzelem kifejező viselkedéseket kordában tartani. Ha mégis ezzel próbálkoznánk, nem árt tudni, hogy mivel a figyelem természetes módon inkább az arckifejezésekre irányul, így mi magunk is erre koncentrálunk automatikusan. A testre, karokra, kézre, lábra ugyanakkor sokszor kevesebb figyelem jut. Egy barátságos mosoly, görcsösen ökölbe szorított kezekkel, ideges dobolással vagy lábfej-kalimpálással párosítva viszont nem fogja igazán jól leplezni szorongásunkat. Figyeljünk tehát a perifériákra is!

Az interjúztatóhoz való viszonyulás is bizonyára tartalmaz érzelmeket: itt arra érdemes gondolni, hogy bármilyen hétköznapi interakcióban az emberek egymás felé kifejezett érzelmeinek alapszintje, a normális, átlagos viselkedés nem érzelmileg semleges, sokkal inkább mérsékelten pozitív érzelmeket tartalmaz. Ezért az udvarias, barátságos mosoly, a figyelmet hangsúlyozó enyhe előre dőlés, vagy a másik mondandóját kísérő, csupán a figyelem jelzésére szolgáló minimális hümmögések és bólogatások valójában elvárhatók egy ilyen helyzetben is, ha nem akarjuk, hogy a másik fél kifejezett ellenszenvre gyanakodjon. Az érzelmi semlegesség tehát ilyen szempontból sem kívánatos, a legkevésbé sem.

Egy harmadik fontos területe az interjú során felmerülő érzelmeknek a munkánkkal kapcsolatos érzelmeink. Ezekkel kapcsolatban azt érdemes végiggondolni, hogy a szakmánk iránti nyilvánvaló érzelmi elkötelezettség nagyon fontos információ az interjúztató számára. Elkötelezettséget jelez, arra utal, hogy szívesen, nem csak a külső körülmények miatt dolgozunk, hogy fontos nekünk, amit csinálunk. Nem csak azokról az esetekről van szó, amikor valaki már tíz éves kora óta autómérnöknek készült, hanem azokról is, amikor a munkáján keresztül a jelenlegi munkahelyéhez, munkaköréhez is olyan pozitív érzelmeket kapcsol, hogy ezek meg tudnak jelenni az interjú során is. Nemrégiben egy gépgyártó cégnél dolgozó jelöltünk, egy HR vezető hölgy beszélt olyan lelkesedéssel a termékeikről és a gyártási folyamataikról, hogy az embernek kedve támadt azonnal útnak indulni, hogy személyesen is megnézze a minőségellenőrzési megoldásaikat.

Kell, hogy legyen olyan eleme a munkánknak, ami igazi lelkesedéssel tölt el! Kizárt dolog, hogy csak unalomból, kényszerből dolgozunk! Próbáljunk alkalmat találni az interjú során, hogy ezekről is szót ejtsünk! Egészen más benyomást fogunk kelteni, ha valóban átélt érzelmeinkkel a háttérben beszélünk valamiről.

Azért is érdemes ezt végiggondolni, mert segíthet választ adni arra, hogy milyen munkát, feladatot vagy munkahelyi környezetet keressünk, ahol ki tudunk teljesedni, amiben sikeresek lehetünk, és ezzel hozzájárulhatunk mindennapi jóllétünkhöz!

Legközelebb a negatív érzelmek körét járjuk körbe, mert sajnos ez ugyanúgy része a teljes érzelmi állapotnak.

Tarnai Márta – pszichológus tanácsadó

Ha tetszett a cikk, lájkolja Facebook oldalunkat, vagy kövessen minket a LinkedIn-en!

Related Posts

Archívum