hu

Így csípje el idejében a munkahelyi stresszt!

A kezdeti tünetek felismerésével senki sem esik ki a munkából!

A magyar munkavállalók stressz szintje meglehetősen magas; a stressz tényezők közül a munka értelmességében, a vezetés minőségében és a munkahelyi elégedettségben Magyarország érte el a legalacsonyabb pontszámot A munkából való kiesés 50%-ért a munkahelyi stressz okolható.

Vezetőként ráadásul rendkívül sok stresszes helyzetnek vagyunk kitéve. Ezeknek egy részét már megszoktuk, azonban adódnak olyan helyzetek, amelyek váratlanul és felkészületlenül érnek. Ilyenkor egy olyan váratlan krízissel kell szembenéznünk, amit nem tudtunk előre megjósolni, és régi stratégiáinkat sem tudjuk alkalmazni. A kialakult helyzetet súlyosbíthatja, hogy a stresszel összefüggésbe hozható kiégés (burnout) vagy az immunrendszer legyengülése miatt számos kollégánk tűnhet el a betegszabadság „fekete lyukában”, így csapatunk teljesítménye is veszélybe kerülhet.

De miért nem láttuk előre, hogy ez fog történni?– tehetjük fel jogosan a kérdést, és dühösek lehetünk, amiért sorra veszítjük el a csapattagjainkat. Nagy valószínűséggel a kialakult helyzetnek már voltak figyelmeztető jelei korábban, amelyekre nem figyeltünk fel. Lehet, hogy a mi, mások érzéseit ignoráló vezetői stílusunkban van a probléma?

Pengeélen táncolunk?

Egy nemrégiben készült tanulmány a munkaterhelést (beleértve a szűk határidőket és a túl sok felelősséget) és a vezetői támogatás hiányát azonosította a munkával kapcsolatos stressz fő okozójának. Lehet, hogy a teljesítménynyomás csak bizonyos szintig hatékony? A pozitív, úgynevezett eustressz segít abban, hogy energiával telítettek és éberek legyünk, azonban az eustressz és a distressz (vagyis a káros stressz) közötti határvonal igencsak vékony. Mindenkinek van egy úgynevezett –fiziológiai és pszichológiai tényezők által is befolyásolt – „átforduló pontja”, amikor a stressz vagy a nyomás miatt csökkenni kezd a teljesítményünk, és könnyen válhatunk a kiégés áldozataivá.

Nemcsak a gyenge emberek sérülhetnek

Bár a munkahelyi stressz és a burnout manapság a top témák közé tartozik, csak ritkán beszélünk róla felsővezetői szinten. A legtöbb vezető ugyanis úgy gondol erre a problémára, mint ami csak a gyengébb embereket érinti. Sokszor a kiégést csupán alváshiányként diagnosztizálják, amely a vezetői életstílus mellékhatása. Pedig annál sokkal több, az ára pedig jelentős is lehet: nemcsak egészségügyi kockázatot jelent, de a szervezetek jelentős összegeket veszíthetnek a félresikerült döntések, a nyomás miatt megszaporodó hibák miatt.

Így is értékelhetjük a stressz jeleit – a Stressz-APGAR rendszer

Légiközlekedési és orvosi gyakorlatok mintájára egy egyszerű protokoll dolgozható ki, amely segíti a vezetőket és a HR igazgatókat abban, hogy még idejében azonosítsák a problémát. Ilyen protokoll a klasszikus, széles körben alkalmazott APGAR pontozási rendszer, amellyel az újszülöttek egészségügyi állapotát vizsgálják közvetlenül a születés után. Az úgynevezett Stressz-APGAR skála segíthet a vezetőknek átgondolni azokat a meghatározott tényezőket, amelyek kiégéshez vezettek.

A Stressz-APGAR 5 kulcsterületet vizsgál:

  • A mint appearance, vagyis megjelenés: Hogy néz ki az adott ember? Mennyire energikus? Esetleg túlságosan fáradtnak tűnik? Veszített a súlyából?
  • P mint performance, vagyis teljesítmény: A teljesítmény csökkenése összefüggésben állhat a megnövekedett stresszel. Tud-e a kolléga koncentrálni? Meghozza-e a szükséges döntéseket? Behoz-e a szervezetbe új ötleteket? A túlteljesítésre való hajlam (munkaalkoholizmus) szintén figyelmeztető jel lehet.
  • G mint growth tension, vagyis megnövekedett feszültség: A növekedés a tanulás eredménye. Mennyire elégedett a munkatárs a személyes fejlődési és növekedési lehetőségeivel? Minden ember más – egyesek könnyen veszik a kihívásokat, mások számára ez nehéz. Kérdezzük meg magunktól: az adott ember vajon unottá vált? Vagy fordítva, inkább túlterheltnek tűnik?
  • A mint affect control, vagyis érzelmi kontroll: Mindenkinek vannak jó és rossz napjai, de legtöbbünk képes úgy szabályozni érzelmeit, hogy azok a munkahelyen is megfelelőek legyenek. Mennyiben megértő a kollégánk a munkatársaival? Mennyiben kezeli megfelelően a saját érzéseit? Az érzelmi állapotban bekövetkezett változás (pl. érzelmi kitörések, hangulatváltozások) összefüggésben lehetnek a fizikai és pszichológiai nyomással.
  • R mint relationship, vagyis kapcsolatok: A személyes kapcsolatok a mentális egészség alapkövei. Mennyiben elégedett a munkatárs a kollégáival és vezetőjével való kapcsolatával? Hogyan éli meg a magánéletében a legközelebbi kapcsolatait? A stresszhelyzetekben megfigyelhető a munkahelyi kapcsolatok minőségének romlása, beleértve a közösségi elszigetelődést is.

A Stressz-Apgar barométere alkalmazható a munkahelyi stressz előrejelzésére, a kollégák állapotromlásának megakadályozására. A Stressz-APGAR mérője bárhol, a szervezet bármelyik szintjén, de családtagjainkon és barátainkon is alkalmazható. Ha azonosítottuk a problémát, kezdeményezzünk beszélgetést az adott személlyel, de meg is oszthatjuk a csapatunkkal a módszert, így időről-időre ők maguk is végezhetnek önértékelést.

Ha a bizalom létrejött a vezetők és a kollégák között, a stresszel veszélyeztetett személy számára könnyebbé válik helyzetének megvitatása. A módszer kiindulóontja lehet bátor beszélgetéseknek, amelyek alapjai a jó munkahelyi légkör megteremtésének. Hiszen Selye János óta tudjuk, „nem a stressz öl meg minket, hanem a rá adott reakciónk”. A munkahelyen mindig lesz stressz, de ha tudunk róla beszélni, akkor már jó úton haladunk a megoldás felé.

A Harvard Business Review cikke nyomán