Közeleg az év vége. A nyári szabadságot rég elfelejtettük, sűrűsödnek a határidők és a „még-az-idén-fejezzük-be” projektek. Kiderül, mennyire sikerült teljesíteni az idei évre kitűzött terveket, célokat. Ráadásul, a napok egyre rövidebbek, és a náthás-köhögős kollégák is szaporodnak körülöttünk. Rutinszerűen vesszük magunkhoz a különféle vitaminokat, hogy felvértezzük magunkat a betegségekkel szemben. Belegondolunk-e, hogy nekünk miből, mennyire lehet szükségünk közülük? Hogy néhányat túladagolhatunk, és elég egy kis mennyiség, míg mások nagyobb dózisban is jót tehetnek velünk?

Vitaminok és adagolásuk… Hogy jönnek ezek a gondolatok egy tanácsadó irodához?!

Ahogyan a vitaminokból, úgy az egyénre ható munkahelyi tényezőkből is más-más az optimális szint. Az A és D vitaminoknál a kisebb mennyiség segít, a túlzott mennyiség már káros lehet. Ugyanígy a változatosság, a kívülről kitűzött célok és társas kapcsolatok bizonyos mértékben hozzátesznek a jóllétünkhöz, míg nagy mennyiségben stressz-faktorrá válhatnak. Más tényezők nagyobb mennyiségben is építőek, mint például ha sok képességünket bevetjük a munkában, vagy ha nagymértékben biztonságban érezzük magunkat – akár a C-vitamin nagy dózisú fogyasztása esetében.

Hogyan lehet az év végi stresszt kezelni?

Warr Vitamin-modellje egy azok közül a modellek közül, melyeket stresszkezelési tréningünkön bemutatunk, hogy aztán ezek mentén nyerjünk mélyebb betekintést a megküzdés módszereibe.

„A problémáról való beszéd problémát teremt. A megoldásról való beszéd megoldást teremt” – vallom én is Steve Shazer, a megoldásközpontú terápiás modell társalapítójának gondolatát. A klasszikus stresszkezelési tréningektől eltérően így döntően nem a stresszel terhelt szituációk elemzésébe ássuk bele magunkat. A résztvevők saját eseteire, azokhoz kötődő megküzdési módjaikra és egyéni jóllétükre helyezzük a hangsúlyt. Ennek jegyében pozitív pszichológiai alapú coaching eszközök is bevetésre kerülnek. Például nem a stressz okaiba ássuk bele magunkat, hanem „időutazással” abba a szituációba helyezkednek bele a résztvevők, amikor már elérték az egyéni jóllétükkel kapcsolatos kívánt változást – megfigyelve ennek észrevehető jeleit és megérezve a kihatásait. Keressük az egyéni, nagy stresszt jelentő kihívások megküzdési módjait. Olyan eszközöket ismernek meg és gyűjtenek a résztvevők, amelyekkel közösen tehetnek a csapat jóllétéért.

A legutóbbi stresszkezelési tréning visszajelzéseiből szemezgetve:

• „Minden péntek délután bevezetném ezt az egyórás eszközt a saját csapatomban is, 10-15 alkalom után lenne foganatja.”
• „Szemléletváltást szeretnék. Meddig engedem, hogy én személyesen legyek érintett? Hogy valóban máshogy tudjam kezelni, ne érintsen meg ennyire.”
• „A kollégám esetfeldolgozását beültettem a saját életembe, érdekes szembesülés volt.”
• „Adtunk egymásnak sok pozitív üzenetet. Adtam és kaptam. Ez fontos a kollégáimmal való munkakapcsolatban.”

Számomra trénerként az adja a „turbó vitamint”, amikor a résztvevők spontán, tréneri kérés nélkül megerősítik egymást konkrét pozitív üzenetekkel, és megkönnyebbülten, inspiráltan vagy nagyobb tudatossággal térnek haza.

Eredményes megküzdést, nyugodtabb, ugyanakkor inspirált napokat kívánok év vége felé közeledve!

a Simonyi & Tóth Személyzeti Tanácsadó Iroda csapata nevében:
Palotai Krisztina, szenior szervezetfejlesztési tanácsadó és coach