Néhány hete a HR Fest konferencián jártam, és ennek kapcsán az erősödött bennem, hogy mennyire mások a szakmai életünk és munkahelyünk határai, mint ahogy akár csak öt-tíz éve voltak – nem is beszélve az X vagy Baby boomer generáció pályakezdő időszakáról. Nagyszüleink, a veterán generáció aktív korával összevetve pedig már egy alapvetően másképp működő világ rajzolódik ki. Miben is változik a munka világa, hogyan tágul ki? A szakmai szempontokon túl számtalan új szempont merül fel, amelyek a munkavállalók megtartására és elkötelezettségének növelésére irányulnak. Ahogy Uzsák Éva Virág (AON) előadásában elhangzott: „2018 a munkavállalói élmény éve”. Sokkal tudatosabbak akarunk abban lenni, hogy mi érdekli és foglalkoztatja, és mi mozgatja meg a munkavállalóinkat. A HR is abba az irányba kezd változni, hogy jobban megértse, mi történik a kollégákkal. Fontos a meghatározó pillanatok keresése a szervezet életében: akkor és ott mit éreznek és gondolnak a kollégáink? Nem határolható el a korábbi mértékben a munka a magánélettől, sőt, az érzések bevitele és megosztása már építő része lehet a kultúrának.
Egyre erőteljesebben bekúszik a mesterséges intelligencia és a digitalizáció a napi munkavégzésünkbe. Ahogy Veres Rita tanácsadó előadásában elhangzott Elon Musk gondolatát idézve, a mesterséges intelligencia és mi szimbiózisban fogunk élni. De nem is kell ezt jövő időben megfogalmaznunk, ha Vandát, a Magyar Telekom Nyrt. robotját vesszük példának. Ahogy Méry Katalin ügyfélszolgálati igazgató elmondta, Vanda már a jelenben 0-24 órában és heti hét napon át szolgálja ki az ügyfeleket, egy időpillanatban 72 kliens ügyét intézve.
Hogyha magánéleti problémánk van, már egyre többen fordulunk tudatosan professzionális segítségért – úgy, ahogyan elmegyünk az orvoshoz, ha betegek vagyunk. A vállalatok életében is egyre nagyobb mértékben megjelenik a vezetők és munkatársak mentális – érzelmi támogatása. Egy résztvevő felsővezető az orvosi szűrésekhez hasonlóan bevezetne egy vezetői mentális állapotfelmérést évente, valamint minél nagyobb teret adna a coachingnak, amely szerinte a vállalati életben a pszichológus szerepét is betölti. Ahogy egy másik felsővezető elmondta, sok tehetség és vezető számára elengedhetetlen az önismeret, a külső pártatlan, professzionális visszajelzés és közös helyzetelemzés.
A kisgyermekükkel otthon lévő, a munka világából ideiglenesen kiszakadó anyukáknak szervez részidős programozóképzést a Green Fox Academy és az Academy4Moms. Ez a program a kisgyermekes anyák élethelyzetéhez tökéletesen igazodik. A szakmai képzés intenzitása a baba életkorával arányosan nő. A fejlesztéshez coachingot és tréninget biztosítanak annak érdekében, hogy az anyukák kezelni tudják az új szituációban felmerülő kihívásaikat, ami a kisgyermektől való leváláshoz és új szakma tanulásához kapcsolódik. Emellett saját bölcsödét indítottak két csoporttal a képzés idejére. Baráth Barbara és Utasi-Peszlen Rita úgy tapasztalja, egyre több olyan szakemberre lesz szükségünk a vállalati világban, akik a munkatársak lelki jóllétével foglalkoznak.
Hogy továbbmenjünk, egyenesen a csendmeditáció vagy az alvásról való ismeretterjesztés is tartozhat a vállalat érdekeltségi körébe – legalábbis ezek promotálása vagy rendezvények szervezése szintjén. Ezt ne valamilyen méltányos vagy „vállalati jótevő” szerepként képzeljük el, hanem az üzleti eredmény összefüggésében: ha a munkatársak fókuszáltsága nő és stressz-szintje csökken, mérhetően és jelentősen megnő a teljesítményük. Ahogy az „Alvás mint versenyelőny” előadásban Horváth Ágnes alvásszakértőtől hallottam, professzionális teniszezők teljesítménye egyenesen 40%-kal nőtt, amikor egy vizsgálatban 6 óráról 8 óra alvásra váltottak. A hatékonyság alapja a figyelem, a figyelem alapja a fókuszáltság – az pedig akkor optimális, ha rendesen kialudtuk magunkat. A kiegyensúlyozott idegrendszer és oldott munkahelyi légkör alapja is a jó alvás. Az immunrendszer is mélyalvásban aktiválódik – ezt azért is érdemes „meghallanunk”, mert az EU-ban évente 146 millió munkanap veszik el betegségek miatt. A jó alváshoz tudatos időkezelésre, mozgásra és szabadban eltöltött időre, feltöltődésre és belső kiegyensúlyozottságra („lelki békére”) van szükségünk.
Azonban nem elég, ha a vállalati vezetés és a HR új megközelítést alkalmaz – rendkívül fontos az egyén szerepe, hogy képesek legyünk átgondolni és szükség esetén újradefiniálni: mit jelent számunkra a munkánk? Mitől vagyunk elégedettek és boldogok? Mi inspirál bennünket? Vezetői szerepben pedig mit érdemes másként tennünk a mindennapokban ahhoz, hogy a munkavállalóink ezt az élményt megéljék és továbbra is az aktuális csapatot erősítsék?
Ha ezekben vagy ezekhez hasonló kérdésekben támogatásra van szükséged: ez az egyik szívügyem, várom jelentkezésed.
Palotai Krisztina
Dipl. mentálhigiénés szakember, coach
