Van, aki a főiskoláról, egyetemről kikerülve szinte „pillanatok alatt” vezetői pozícióban találja magát, mások hosszú évekig járják a ranglétrát, mire vezetővé válnak. Van, aki viszont hiába vágyik feljebb lépni, hiába pályáz meg vezetői pozíciókat, valahogy sosem rá esik a választás…
Milyen útjai vannak a vezetővé válásnak? Honnan lehet tudni, hogy valaki meg fogja állni a helyét vezető szerepben? Milyen tulajdonságok jellemeznek egy jó vezetőt? Vezetőnek születni kell vagy lehet vezetővé válni fejlesztéssel?

A nemzetközi cégekhez bekerülve egy rátermett fiatal egyből bekerülhet a „management trainee programba” vagy a „talent management programba”, és hónapokra, évekre látja maga előtt karrierje mérföldköveit. Kihívást jelenthet ugyan, ha huszonévesként olyan csapat élére kerül, amelynek tagjai korban és szakmai jártasságban is felette állnak- de a cég célzott tréningekkel, támogatással felvértezi arra, hogy kezelni tudja ezt a helyzetet.
Ha nem ilyen szervezetben kezdi valaki a pályáját, akkor neki magának kell felépíteni a stratégiát az egyre magasabb pozíciók felé. Megpályázhat cégen belüli pozíciókat olyan szakmai területeken, amelyek egy későbbi vezetői szerepkörben hasznos háttér tudást jelenthetnek neki.
Céges people management képzés hiányában hagyatkozhat az önképzésre, önfejlesztésre. Arra nyitott, tapasztalt vezető kollégával akkor is kialakíthat mentori kapcsolatot, ha a cégnek nincs kidolgozott mentori rendszere. Felvállalhatja cégen belüli, nem feltétlen szakmai tárgyú témák projektvezetői feladatát, mint pl. egy céges sportnap megszervezése.
Ezzel a proaktív hozzáállással nagyobb eséllyel merül fel a neve, amikor legközelebb új vezetőt keresnek egy csoport élére.

Mi történik akkor, ha cégváltással szeretne valaki vezetői szerepbe kerülni, és korábban még nem volt csapata? Mire fog figyelni a HR-es, a fejvadász, hogy eldönthesse valakiről, hogyan működhet egy számára új szerepkörben?
Olyan tulajdonságok jelenlétét fogja feltérképezni, mint a dominancia, az asszertivitás, vagy a stratégiai látásmód. Fontos lehet még, hogy hogyan tud gazdálkodni az idővel, vagy mennyire képes feladatokat delegálni.
A pszichológiai tesztek, módszerek mellett, már egy első szakmai jellegű beszélgetés során is vannak „indikátorai” egy vezető személyiségnek. Ilyen lehet az, ha valaki hitelesen, meggyőzően el tudja mondani, hogy milyen szakmai, fejlődési motivációk vezérelték a cég- vagy pozícióváltásait.

Akár a szakmán kívüli életben – sport tevékenységben, civil tevékenységekben- vállalt vezetői szerep is jelezheti azt, hogy valaki egy munkahelyi csoport vezetőjeként is helyt fog tudni állni.
A kiválasztásban találkozunk olyan helyzetekkel, amikor valaki pár évet eltöltött egy szakmai területen belül, szeretne vezetővé válni, de sosem ő kapja a kinevezést, valahogy sosem megfelelőek a körülmények és mások lépnek előre helyettük. Ilyenkor érdemes megvizsgálni, hogy valóban a vezetői szerepkör-e a kívánatos következő lépcső a karrierben? Például egy alapvetően analitikus beállítottságú, aprólékos munkafolyamatokat kedvelő, a csapatmunkával szemben az önálló tevékenységet preferáló ember valószínűleg nem állná meg a helyét vezetőként és ő maga sem érezné jól magát vezető szerepben. Egy új szakmai terület, vagy munkakör gazdagítás viszont jó alternatíva lehet a számára.
Csak a vezetővé válás jelent karriert? Ma is ez a karrier csúcsa?